2012. szeptember 12., szerda

Csípőficam-szűrés minálunk

Sokat gondolkodtam, írjak-e erről vagy ne, aztán úgy döntöttem, írni fogok.
Ugye eljutottunk mi is a csípőficam-szűrés időszakába és kezdtünk utánanézni a lehetőségeknek. A kórházban nem biztos, hogy emberi időszámítás szerint tud bejutni az ember a vizsgálatra, hát elkezdtünk magánúton tapogatózni.
Van ugye itt egy magánklinika s rendel ott egy X. doktornő, gyermek-ortopédus, akinek nincs saját gyereke. Érdekes módon, a hozzájutók nagyrésze csípőficamos és hámot kell neki hordani - azt tegyük hozzá, hogy az illető klinika gyártja ezeket a hámokat nem is kis áron, kb. 160 euróért. Azt is tegyük hozzá, hogy a klinika és a doktornő is nagynevű - de ugye nem minden márka jelent minőséget is, ezt mindnyájan tapasztaltuk már.
Ezeket tudva megtárgyaltuk a háziorvosunkkal a lehetőségeket és mondtuk neki, hogy nem szeretnénk őhozzá vinni Klárát. Mondta, hogy hát valóban ott csak úgy röpködnek a pénzek a vizsgálatokra s a gyakran indokoltalanul kiírt hámokra - mondtuk, nem a pénz az akadálya hanem az, hogy nem azért akarjuk hámba tenni Klárát, hogy jól keressen rajtunk a klinika tulajdonosa, hanem ha mégis kell neki, akkor az indokolt legyen.
Elküldött hát egy radiológiai rendelőbe - ott ért a másik meglepetés: az ottani orvos - miközben háromszor kiejtette a kezéből a tollat némi alkoholos behatásra - elküldött X doktornőhöz, mondván, hogy gyanús a gyermek. Mondom neki, mi azért jöttünk ide, mert nem akartunk X-hez menni, ugyanis tudjuk róla, hogy lelkesen tömi a cége zsebét - hát erre kiborult az úriember, hogy miket feltételezünk róluk? Ők lelkiismeretesek és mindent a gyermekek érdekében tesznek (gondolom, ő is kapna jutalékot, na mindegy.)
Visszamentünk a háziorvoshoz és elmondtuk a történteket, ő pedig valahonnan az emlékei bugyrából előszedett egy nevet, Y. doktorét. Azzal, hogy más gyermekortopédust nem ismer rajtuk kívül, próbáljuk meg. Ma el is mentünk, kiderítette az orvos, hogy minden rendben. Én pedig megköszöntem és mondtam, hogy nehezen bukkantunk rá, mindenki X doktornőt ajánlotta, úton-útfélen - de hozzá nem akartunk menni - erre elmosolyodott és annyit mondott, hogy ugye, tudtuk, hogy a gyermeknek felírta volna a hámot?
Nekem a kollega véleménye mindent megért. (szerettem volna kiírni a nevét, egy roppant kedves úriemberről van szó, de nem szeretném, hogy ez az iromány valamilyen úton-módon kellemetlenséget okozzon neki)
Mindezek után csak azt nem értem hogy lehet az, hogy X doktornő mégis a legmenőbb gyermekortopédus nem csak a megyében, hanem mondhatom szinte egész Erdélyben? És kik azok a szülők, akik képesek hámra kárhoztatni a gyereküket akkor is, ha hiába teszik?
Most már nagyon nyugodtan fogok lefeküdni (megvallom, az elmúlt napokban elég sokat izgultam emiatt). És mindenkinek melegen fogom ajánlani a doktor urat.

7 megjegyzés:

Maris írta...

X doktornő valószínűleg akkor is sz.rházi lenne, ha lenne saját gyereke, tehát nem ezen múlik.

Bence unokaöcsém védőnőjének sincs még egy darab gyereke sem, de a sógornőm nagyon meg van vele elégedve szerencsére.

Tök jó, hogy megtaláltátok ezt a Y doktor urat, még ha nem is akkora nagy név, mint a doktornő, de legalább nem "kínoz" fölöslegesen kisgyerekeket azért, hogy mindenáron minél több pénzt harácsoljon össze a klinikájának.

Zsoofi írta...

Én már az első terhességem alatt megmondtam, hogy orvosit kellett volna végeznem ahhoz, hogy érdemben tudjam, mi történik velem (mondom ezt egy problémamentes terhesség után), aztán a gyerek ilyen-olyan szűréseinél végképp meggyőződtem erről. Nálunk is ugyanez a helyzet - messziről jönnek Szegedre a kisbabákkal (és a kismamák is) a sztárorvosokhoz, akik véleménye, diagnózisa, terápiája szerintem meglehetősen hm.... egyoldalú. Csak nekünk az a problémánk, hogy ha megkérdezzük a gyerekorvosunkat, ő kit ajánl ebben vagy abban az ügyben, akkor azt mondja, ő sem ismer lelkiismeretes ilyen-olyan gyógyászt. Megértem, de ezzel nem vagyunk kisegítve.
Volt felesleges idegeskedős hónapunk kuki-ügyben, most épp a vashiánnyal küzdünk, hogy meddig-kihez menjünk tovább. Mert van, akit nagyon jónak tartanak, de valahogy minden kisgyerekről kiderül, hogy rákos. Én oda, egyelőre nem megyek egy egyszerű (?) vashiánnyal. Most egy orvos ismerősünk egy kiskunhalasi doktornőt javasolt - majd meglátjuk.

Különben meg köszönöm múltkori kérdésed, jól vagyunk, még egy hónap van hátra, sőt, 5 hét, október 20-ra vagyok kiírva, addig egyre izgalmasabb az élet. Mert nálunk nincsenek nagymamák itt, Szegeden, anyukámnak jó másfél óra, mire átér (ha éppen jön a busz), vagy arra a hétre lepasszoljuk-e a gyereket, de hát senki nem tudja, vajon tényleg akkor fog-e megszületni. De igazából ezt majd úgyis hozza az adott helyzet, tudom én, csak hát mégis. Isten tudja, hogyan lenne a legjobb, de szeretném én is tudni. :)

Márta néni azéris írta...

Érdekes dolog ez, negyven éve az volt a divat, hogy ha csak egy pici gyanús dolog volt,már hámot adtak a gyerekre, (az én lányom is hordta) ma már csak a betétes pelenka kell. Mitől lett ez a fejlődés, ki tudja. És a gyerekeket még meg is röntgenezték, előre nem is látható veszélynek kitéve őket.

Jucuu írta...

Nekem az az érdekes, hogy Finnországban az egyszerű gyerekorvos a normál kontrollon el tudta végezni ezt a vizsgálatot. Én már akkor értetlenkedtem, hogy Mo-n meg minden gyereket plusz UH-ra is küldenek.
Azért jó, hogy minden rendben.

Annamari írta...

Sajnos, arra rájöttem már rég, hogy az orvoslás is üzlet. Csak akkor mi értelme van a hippokráteszi eskünek?! Távol áll tőlem, hogy elvárjam, hogy ingyen dolgozzanak az orvosok, de ne akarják az embert hiábavalóságokra rávenni az egészsége érdekében (és a gyermeke egészsége érdekében) jópénzért.
Nálunk szerintem még csak gyanús sem volt a gyermek, csak kellett egy indok amivel továbbküldenek X-hez. Csakhogy mi nem hozzá mentünk, úgyhogy esett a biznisz :D
Jucuu, szerintem minél keletebbre mész, annál "alaposabban" vizsgálnak ki ilyen dolgokat. Természetesen, magánklinikákon.
Zsoofi, valaki azt mondta nekem, hogy az anya megérzi, ha a gyermeknek komoly baja van. Azt hiszem én is, hogy ez így van - szerintem nem kell aggódnod, a vashiányt szépen ki lehet kezelni. Kitartást neked! Minden megoldódik!

fenci írta...

Ismerős a helyzet, ezt a leckét mi is most tanuljuk. Na nem a csipőszürését, hanem, hogy ki vagy szolgáltatva a gyereked által az orvosoknak - és sokan vannak, akik visszaélnek vele. Sajnos vannak akik megijednek, elfogadják, fizetnek - mi igyekszünk utánanézni, mérlegelni, és kipróbálni nem annyira neves, de lelkes dokikat is. Van már megbizható nőgyógyászom, fogorvosom, gyerekorvosom szerencsére. Jó, hogy ti sem hagytátok magatokat. (Néha megfordul a fejemben azért, mi van ha... nem jól döntök néha és majd a gyerekem látja kárát, vagy igaza volt annak a dokinak, akinek én nem hittem...- de volt eset mikor az idő engem igazolt)

Annamari írta...

Fenci, de tudod mi az érdekes? Hogy velem például nagyon rendesen bánnak (kivétel volt decemberben az idegsebészet), csak egyes orvosok egyes (ráadásul magyar érdekeltségű) klinikán élnek vissza a helyzettel. Utoljára egy pneumológussal volt nagyon pozitív élményem, van valami ismeretlen eredetű köhögésem amivel odakerültem, hát igazán kedves volt, felajánlotta azt is, hogy megszervezi Klára felügyeletét amikor a közeljövőben újabb kivizsgálásokra megyek. Szóval a legpofátlanabb az egészben az, hogy az ember gyermekét használják fel arra, hogy kihasználják a szülőket. Örülök, hogy rendes háziorvosunk van, aki segít megoldást találni még ilyen dolgokra is...