2017. április 21., péntek

Burda május

Nos, ez a szám nekem kicsit túl tarkabarka. Legalábbis egy része, én elképzelni nem tudom, hogy ilyen "nyárias" darabokat hordjak.
És ezeknek még a szabása sem tetszik, még egyszínű zöldben vagy barnában vagy szürkében sem lenne a stílusom...
Na de van benne néhány ruha amit szívesen hordanék (amennyiben meg tudnám varrni, és remélem, menni fog)
Itt van ez a maxiruha:
Jó, persze ez is színes de messzire nem az a retinarongáló színvilág (mondjuk, vagy a felső, vagy az alsó részét egyszínűből készíteném el). Egy jó kis suhogós selyemből egészen kellemes viselet lenne.
És itt van ez az átkötős ruha,
ezt akár irodába is el tudom képzelni - persze a nadrág nélkül (de majd csak jövőre)
És a nagy nagy kedvenc:
nem tudom, ennek a színe fogott meg nagyon, vagy a szabása - vagy a kettő együtt -, de úgy ahogy van nagyon bejön. És van egy szép kis együttes, kabát-nadrág.
Tudom, ez még igen messze van az én varrós szintemet ismerve,
de majd egyszer, valamikor... szürkéből vagy barnából...
És van ez az overall-dolog. Hogy ebben hogy lehet vécére menni az számomra rejtély (illetve nem, de az milyen már, hogy melltartóra vetkőzik az ember egy pisilés kedvéért), viszont ez határozottan tetszik.
Van rövidebb szárú variáció is, az nem annyira izgat, de ez a bokáig érő bejövős, valami hűvös tapintású szellős anyagból jó játszóterezős darab lehetne a júliusi meleg reggeleken-estéken...
Addig meg ülünk itt a tavaszi télben és a varrógépről ábrándozunk (jelen pillanatban a térerő nélküli világvégén, anyósnál):

(a poszt fotói, az utolsó kivételével a Burda weboldaláról származnak)

2017. április 20., csütörtök

Tervezgetős

Évek óta tervezem, hogy megtanulok varrni. Pontosabban szabni.
Már túlvagyok az egyenes varráson, megy aránylag jól. Sőt, sikerült felhajtani a Klári teljes kör alakú szoknyáját is. 
Mostanában elég sok varrós blogot olvasok, és azt vettem észre, hogy elkezdtem más szemmel nézni a ruhadarabok összeállítását. 
Ezért most is megvettem a Burda Style-t. (a poszt fotói a Burda weboldaláról származnak)
Van benne pár olyan darab amit szerintem megpróbálok megvarrni.
Itt van ez a ruha:
Ez tetszik a legjobban, És elnézve a szabását nem is tűnik bonyolultnak:

Aztán ahogy forgattam a magazint elkezdett nagyon tetszeni néhány másik ruhadarab is. Néhány ruha:
Ennek van egy blúzverziója is, de valamiért az nem jön be, ez viszont igen.
Ez számomra felejtős, mert nem hordható melltartóval én meg nem járhatok melltartó nélkül.
Ez azért tetszik különösképpen, mert anya-lánya verzió. És nem is tűnik túl nehéznek.
(ami hibádzik, hogy magas és vékony nőknek való a minta én meg nem ebben a kategóriában játszom)(ettől függetlenül Klárinak még megvarrhatom a kislányruhát)
Ezen eleinte átlapoztam. Aztán egy idő után elkezdett tetszeni. Nagy melegekben szerintem hasznos lehet. Természetesen nem ilyen tiritarkában, hanem valamilyen szolidabb mintázattal.
Aztán volt ez a top. Nagy melegben ez is oké. (de a nadrág nem tetszik)
Hűvösebb nyári estékre viszont nekem nagyon bejövős ez a kapucnis pulcsi:
No, de ennyire nekem még nem megy a varrás. Ezért online megvettem a letölthető mintáját egy szerintem sokkal egyszerűbb ruhának. Három verziója van, egy ujjatlan, egy rövidujjú és egy hosszúujjú, illetve két hosszban érkezik:
Én ezt egy nagyon sokoldalú darabnak gondolom. Már maga az alapminta különféle anyagból megvarrva különféle hatást kelt, de például derékban könnyű levágni és rászerkeszteni egy más formájú szoknyát. No de még ez is a jövő zenéje...

2017. április 17., hétfő

Tavasz

Mostanság eléggé rohanós lett az élet. Így a két aprósággel elég nehezek tudnak lenni a mindennapok.
Amikor Mák alszik, és Klári oviban van akkor kötögetek, emiatt alig van idő a bloggal is foglalkozni...
2017 zoknikötéssel kezdődött. Belezúgtam a csíkokba, úgy gyors egymásutánban készuült 3 pár,



meg egy negyedik is - ez kicsit különc, de ennek azóta sem varrtam el a szálait... 
Szokás szerint zoknifonalból kötöttem, 2 és 2.5 mm-s körkötőtűvel, de nem magic loop-pal, az úgy túl sok nekem... 
Aztán kötöttem egy sapkát Klárinak.
Aztán vettem egy nagy levegőt, és körbehorgoltam az abroszt, amire a keresztszemest 7 vagy 8 évvel ezelőtt varrtam.
Tegnap varrtam egy kör-szoknyát Klárinak.
Szerette az anyagot, és kért egy pörgős szoknyát.
Hát megpróbáltam.
Mivel a minta függőlegesen egyirányú kénytelen voltam két darabban kivágni, amjd összevarrni. A dereka gumizott, két, egyenként 2 cm széles gumi fut benne. Annyira tetszett neki, hogy tegnap este pizsama helyett ebben akart aludni.
Mostanában kendőket kötök, egy készen van, de még nincs blokkolva, egy következő készülőfélben várja a napi pár perceket amikor köthetek hozzá egy-egy keveset.
És mindeközben élvezem a tavaszt.

2016. december 31., szombat

2016

Jó év volt ez.
Itthon voltam, és soha ilyen jól nem voltam - bár néha nagyon nehéz a két aprósággal. Mégis, minden nehézséget ellensúlyoz a boldogság. Kellett az egyensúlyhoz az úrfi :)
Kötöttem és horgoltam rengeteget.
Sapkákat:
Klárinak kardigánt, blúzocskát, kendőt:
3 ruhát (van amiről poszt sincs írva, talán majd jövőre egyszer)
Horgoltam két állatkát:
Kötöttem 2 pár felnőttzoknit (meg egy párat Máknak, de arról nem találom a képet)
1 pár kesztyűt anyósnak, de arról sincs kép és egy pulcsit magamnak:
Tűkön egy-egy pulcsi a pasiknak, meg vagy két pár zokni.
A jövő csak rosszabb ne legyen :)
Boldog Új Évet!

2016. október 17., hétfő

Zokni meg sapka

Az elmúlt időben ennyi készült.  Máknak zokni, Klárinak sapka.
A zokni igazából térdig ér, bokában és térdben is bordás, valamivel jobban tart a lábán mint a vásárolt zoknik, de nem az igazi.
Kettőt egyszerre kötöttem, orrától felfele, zoknifonalból, 2.5 mm-s tűvel.
Klári sapkájának a mintája itt megtalálható.
A fonal Gedifra Sportlife, 100% gyapjú. (a múltkor egy turkálóban találtam ezt is, meg egy egész szép adag Lana Grossa Inca-t, fillérekért...)
3.5 mm-s tűvel készült.
És eltökéltem: kell egy bojtkészítő kütyü, a kartonos megoldás kínlódás.
Amúgy pedig elromlott Mák. A nővére nyomdokain lépkedve, éjjelente 5-6-szor ébred. Tisztára cicifüggő.
Én meg kicsikét fáradt vagyok. Messze nem annyira mint annak idején Klárival, de érzem, hogy lehetnék pihentebb is...
Túlvagyunk egy betegségen is, Klári hozta haza, ő könnyen kilábalt belőle, de mi, a többiek mind már több mint egy hete húzzuk. Mi is túl a nehezén, de még megy a köhögés-orrfolyás. Mák a kemény betegségszakasz idején ölben aludt, ülve, éjjel is, hát az sem volt egy egyszerű menet...
Azóta pedig állandóan ölben akar lenni, vagy legalábbis valakivel együtt csinálni mindent.
Minden rossz ellenére múlt hét közepén Mák rájött, hogy kell felülni. Előtte is összejött neki, de inkább véletlenül, semmint szándékosan, azóta viszont teljesen uralja a helyzetet. És, hogy minden tökéletes legyen hétvégén arra is rájött hogy lehet egyedül felállni a kanapé mellett.
Úgyhogy kezdődik a szórakozás...

2016. október 3., hétfő

Október eleje

Úgy egy hete a diófák elkezdtek színt váltani. Eleinte csak hirtelen egészen világoszöldre váltottak,
de tegnapra már egészen sárgák lettek.
Tegnap még meleg volt és napsütés. Már a reggel szép napot ígért,
ezért úgy gondoltuk, jobb kihasználni - ki tudja, lesz-e még alkalom szabadban főzőcskézni az idén (nem én voltam a séf).
Kimentünk a házunkhoz, átjöttek a barátok is, a gyerekek rohangáltak, homokoztak. Közben főtt az ebéd és alkalmam volt kicsit szétnézni a kertben ősz-ügyben.
Aztán Mákot modellkedésre kényszerítettük - rövidnadrágban sapkabemutatót kellett tartania.
Ahhoz képest, hogy menetközben csak tapogatóztam az arányokat illetően (tiltakozott a sapka ellen és tűkkel a munkában nem nagyon mertem próbálgatni a készülő darabot) egészen jó lett.
A fehér rész tetején kezdtem, síkban, ideiglenes kezdéssel. Lustakötéssel haladtam lefele, majd amikor befejeztem fülestől-I-cordostól akkor összevarrtam hátul, aztán kiszedtem a láncszemsort, és körben folytattam felfele. Szeretem ezt a textúrás-színes mintát, de eddig csak zoknikat kötöttem vele - azt viszont sokat.
A natúrszínű fonal Drops Baby Merino, a zöldet Bucika festette pár évvel ezelőtt, az Eve kesztyűm maradéka.
2.5 mm-s tűvel kötöttem.
Egészen gyors projekt volt.
És épp időben készült el, ma már szürke és hideg ősz van.

2016. szeptember 28., szerda

Megyünk az őszbe

A héten hideg lett. Reggelente 1 fok körül alakul a hőmérséklet. Hirtelen érkezett, hétvégén anyósnál még nyár volt.
De hétfőtől téliesre vettük a figurát, Klári sapkával és sállal jár már oviba.
A nap már nem a Somostető fölött kel, hanem Jedd felől, és sokkal-sokkal később.
Már más szögből világítja meg a muskátlikat - még van pár virág...
Én meg elkezdtem teát inni. Csakis feketét, csakis cukor nélkül - nekem ez is az ősz-tél része.
Ez a csésze nagymamai örökség, végigkísérte a gyerekkorom. Szerencsére megvan mind a hat, igaz, van közte kicsorbult és kopottabb is, de megvan mind. Én meg tovább őrzöm, és remélem ugyanilyen állapotban tudom továbbadni valamelyik gyereknek.
Szeretem azt is, hogy aránylag nyugodtan tudok itthon lenni, sokkal  nyugodtabban, mint Klárival. Mák teljesen más, vele tényleg élvezem az anyaságot (bár most kicst fárasztó, azt hiszem újra fogzik, és ez megvisel mindkettőnket).
Ma 8 hónapos, ezt azzal ünnepeltük, hogy amikor reggel öltöztettem belémkapaszkodott és felállt.
És elég sokat kötök is, megvan a téli szezon első zoknija.
Kötöttem már ilyent, natúrszínűből, talán két évvel ezelőtt.
Szeretem a mintáját, szeretem, hogy egyszerű és mégis elegáns és persze kényelmes.
És nem utolsósorban szeretem, hogy nem kell rajz, megy fejből.
A fonal Vendita Sockenwolle, a technika a megszokott: orrától kezdve, kettőt egyszerre, 2.5 mm-s tűn,
Fish Lips Kiss sarokkal.
Most sapkát kötök Máknak, úgy megnőtt a feje, hogy a tavaszit esélytelen ráadni. Volt egy ötletem ami egy ideje kísértett, és most megvalósítom.